A hőmérsékleti ellenállása alacsony nyomású olajcsövek szorosan kapcsolódik a termikus stabilitáshoz az anyag kiválasztása szempontjából a következő tényezőkkel:
Az anyag kémiai összetétele meghatározza annak képességét, hogy ellenálljon a termikus lebomlásnak. Például bizonyos ötvözeteket úgy tervezték, hogy nagy hőstabilitással rendelkezzenek, és tulajdonságaikat magas hőmérsékleten tartják.
Az anyag olvadási pontja kritikus tényező a hőmérsékleti ellenállásában. A magasabb olvadási pontokkal rendelkező anyagok ellenállhatnak a magasabb hőmérsékleteknek olvadás nélkül.
Az alacsony hőtágulási együtthatóval rendelkező anyagokat előnyben részesítik azoknál az alkalmazásoknál, ahol a hőmérsékleti ingadozások várhatóak. Ezek az anyagok nem fognak jelentősen kibővíteni vagy összehúzódni a hőmérsékleti változásokkal, csökkentve a szivárgások vagy a mechanikai meghibásodási kockázatot.
Az anyagnak magas hőmérsékleten kell ellenállnia az oxidációnak, ami korrózióhoz és a cső szerkezeti integritásának csökkentéséhez vezethet.
A kúszás az anyag hajlama, hogy tartósan deformálódjon stressz alatt, ha hosszabb ideig magas hőmérsékleten vannak kitéve. A nagy kúszó ellenállású anyagok jobban alkalmasak a magas hőmérsékletű alkalmazásokra.
Az anyagnak képesnek kell lennie arra, hogy ellenálljon az ismételt fűtési és hűtési ciklusoknak anélkül, hogy repedések vagy más károsodás formája lenne.
Az anyagnak kémiailag kompatibilisnek kell lennie a hordozott olajjal, biztosítva, hogy ne reagáljon a folyadékkal magas hőmérsékleten, ami a csőanyag szennyeződéséhez vagy lebomlásához vezethet.
Az anyagnak hosszú távon meg kell őriznie mechanikai tulajdonságait és korrózióállóságát, még akkor is, ha magas hőmérsékletnek vannak kitéve.
Az ilyen tulajdonságokkal rendelkező anyagok gondos kiválasztásával a gyártók biztosíthatják, hogy az alacsony nyomású olajcsövek rendelkezzenek a szükséges hőmérsékleti ellenállással és a termikus stabilitással a tervezett alkalmazásokhoz.